megbosszul - Wiktionary, the free dictionary


Article Images

meg- +‎ bosszul, from bosszú +‎ -l.

  • IPA(key): [ˈmɛɡbosːul]
  • Hyphenation: meg‧bosz‧szul
  • Rhymes: -ul

megbosszul

  1. (transitive) to revenge, take revenge, avenge, retaliate
    Synonyms: megtorol, bosszút áll, elégtételt vesz

conjugation of megbosszul

Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal

Indicative
mood

Present Indef. megbosszulok megbosszulsz megbosszul megbosszulunk megbosszultok megbosszulnak
Def. megbosszulom megbosszulod megbosszulja megbosszuljuk megbosszuljátok megbosszulják
2nd-p. o. megbosszullak ―
Past Indef. megbosszultam megbosszultál megbosszult megbosszultunk megbosszultatok megbosszultak
Def. megbosszultam megbosszultad megbosszulta megbosszultuk megbosszultátok megbosszulták
2nd-p. o. megbosszultalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog bosszulni.
Archaic
Preterit 		Indef. megbosszulék megbosszulál megbosszula megbosszulánk megbosszulátok megbosszulának
Def. megbosszulám megbosszulád megbosszulá megbosszulánk megbosszulátok megbosszulák
2nd-p. o. megbosszulálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megbosszul vala, megbosszult vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megbosszulandok megbosszulandasz megbosszuland megbosszulandunk megbosszulandotok megbosszulandanak
Def. megbosszulandom megbosszulandod megbosszulandja megbosszulandjuk megbosszulandjátok megbosszulandják
2nd-p. o. megbosszulandalak ―
Conditional
mood 		Present Indef. megbosszulnék megbosszulnál megbosszulna megbosszulnánk megbosszulnátok megbosszulnának
Def. megbosszulnám megbosszulnád megbosszulná megbosszulnánk
(or megbosszulnók) 		megbosszulnátok megbosszulnák
2nd-p. o. megbosszulnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megbosszult volna
Subjunctive
mood 		Present Indef. megbosszuljak megbosszulj or
megbosszuljál 		megbosszuljon megbosszuljunk megbosszuljatok megbosszuljanak
Def. megbosszuljam megbosszuld or
megbosszuljad 		megbosszulja megbosszuljuk megbosszuljátok megbosszulják
2nd-p. o. megbosszuljalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megbosszult légyen
Infinitive megbosszulni megbosszulnom megbosszulnod megbosszulnia megbosszulnunk megbosszulnotok megbosszulniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megbosszulás megbosszuló megbosszult megbosszulandó megbosszulva (megbosszulván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem bosszul meg or meg is bosszul.