megvár - Wiktionary, the free dictionary


Article Images

From meg- +‎ vár (“to wait, expect”).

  • IPA(key): [ˈmɛɡvaːr]
  • Hyphenation: meg‧vár
  • Rhymes: -aːr

megvár

  1. (transitive) to wait for (an event etc.)
    Imperfective: vár

    • 2021, Zoltán Danyi, A rózsákról, Budapest: Magvető, →ISBN, page 7:

      Az ablaknál álltam, és vártam, hogy lemenjen a nap, mert ez volt a szabály, és ha nem akartam, hogy bajok legyenek, akkor meg kellett várnom, hogy lemenjen.

      I stood by the window and waited for the sun to go down because that was the rule, and if I didn't want any trouble, I had to wait for it to go down.
  2. (transitive) to wait for, to wait on (someone) in one place
    Imperfective: vár

conjugation of megvár

Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal

Indicative
mood

Present Indef. megvárok megvársz megvár megvárunk megvártok megvárnak
Def. megvárom megvárod megvárja megvárjuk megvárjátok megvárják
2nd-p. o. megvárlak ―
Past Indef. megvártam megvártál megvárt megvártunk megvártatok megvártak
Def. megvártam megvártad megvárta megvártuk megvártátok megvárták
2nd-p. o. megvártalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog várni.
Archaic
Preterit 		Indef. megvárék megvárál megvára megváránk megvárátok megvárának
Def. megvárám megvárád megvárá megváránk megvárátok megvárák
2nd-p. o. megvárálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megvár vala, megvárt vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megvárandok megvárandasz megvárand megvárandunk megvárandotok megvárandanak
Def. megvárandom megvárandod megvárandja megvárandjuk megvárandjátok megvárandják
2nd-p. o. megvárandalak ―
Conditional
mood 		Present Indef. megvárnék megvárnál megvárna megvárnánk megvárnátok megvárnának
Def. megvárnám megvárnád megvárná megvárnánk
(or megvárnók) 		megvárnátok megvárnák
2nd-p. o. megvárnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megvárt volna
Subjunctive
mood 		Present Indef. megvárjak megvárj or
megvárjál 		megvárjon megvárjunk megvárjatok megvárjanak
Def. megvárjam megvárd or
megvárjad 		megvárja megvárjuk megvárjátok megvárják
2nd-p. o. megvárjalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megvárt légyen
Infinitive megvárni megvárnom megvárnod megvárnia megvárnunk megvárnotok megvárniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megvárás megváró megvárt megvárandó megvárva (megvárván) megvárat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vár meg or meg is vár.
  • megvár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • megvár in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).