„Alanyeset” változatai közötti eltérés – Wikipédia
Article Images
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a |
a |
||
(7 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: A [[Flektáló nyelv|flektáló]] és az [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] [[nyelv]]ek [[ Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az [[újlatin nyelvek]] (a [[Román nyelv|románon]] kívül) vagy az [[angol nyelv]]. 9. sor: A [[ragozó nyelv]]ekben, akár flektálók, akár agglutinálók, általában minden esetet eset[[rag]] fejez ki. Az alanyesetet az jellemzi, hogy egyes nyelvekben nincs testes ragja, legalábbis egyes szókategóriák esetében. Ezért egyes grammatikákban ekkor ∅ (nulla) ragról van szó. A [[Magyar nyelv|magyar]] például olyan nyelv, amelyben minden névszónak ∅ ragja van alanyesetben, pl. ''osztály'', ''fiúk''.<ref>Bokor 2007, 262. o.</ref> A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), a ∅ rag csak a [[mássalhangzó]]ra végződő [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] alanyesetű névszókra jellemző (pl. ''pjevač'' ’énekes’). A többi szókategóriának van jellegzetes testes ragja alanyesetben. Egyes számban ezek nőnemben ''-a'' (''žena'' ’nő, asszony, feleség’), semlegesnemben pedig ''-o'' A román nyelvben is ∅ ragja van egyes szám alanyesetben a mássalhangzóra végződő szavaknak, de az ilyen végződésű semlegesnemű szavaknak is, pl. ''prieten'' (hn.) ’barát’, ''tren'' (sn.) ’vonat’. Ilyen nemű és számú más szavaknak ''-u'' a ragja alanyesetben, pl. ''codru'' (hn.) ’erdő’, ''tablou'' (sn.) ’kép’. Nőnem egyes számban jellegzetes az ''-ă'' (''frumoasă'' ’szép’). Többes számban tipikusak hímnemben az ''-i'' ''(prieteni)'', semlegesnemben az ''-uri'' ''(trenuri)'', nőnemben az ''-e'' ''(frumoase)''.<ref>Bărbuță 2000, 72–73. o.</ref> 42. sor: A román grammatikákban ezzel ellentétben, mivel a [[tárgyeset]] alakja azonos az alanyesetével, az [[elöljárószó]]val ellátott ilyen alakú névszókat mind tárgyesetűeknek tekintik.<ref>Bărbuță 2000, 68. o.</ref> Egyes nyelvekben, mint a magyarban vagy a közép-délszláv diarendszerhez tartozókban, az [[Értelmező (nyelvészet)|értelmező]] esetben egyezik az alaptagjával, tehát csak akkor alanyesetű, ha az alanyé: * {{hu}} ''Marika, '''a barátnőm''', meglátogatott'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 425. o.</ref> * (montenegróiul) ''I grad '''Berane''' ima svojih problema'' ’Berane városnak is megvannak a maga gondjai’.<ref name="cirgic"/> 50. sor: A románban alanyesetű is lehet az ún. „[[Egyszerű mondatok a román nyelvben#Az állítmány-kiegészítő (elementul predicativ suplimentar)|állítmány-kiegészítő]]”, mely a magyar grammatikákban általában [[állapothatározó]]nak felel meg: ''Copiii aleargă '''voioși''''' ’A gyerekek vidáman futkároznak’, ''Îi zic '''Sandu''''' ’Sandu-nak hívják’.<ref>Bărbuță 2000, 268. o.</ref> Az alanyeset sajátja [[mondattan]]i funkció nélküli szavaknak is. A magyarban ilyenek megszólításokként lehetnek jelen tagolt mondatban (pl. ''„Aludj el szépen, '''kis Balázs'''”'') vagy tagolatlanban (''Kati!'', ''Édes szép hitvesem!''), valamint felkiáltásként tagolatlan mondatban: ''Segítség!''<ref name="cs_nagy">Cs. Nagy 2007, 340. o.</ref> A megszólításokra ez nem érvényes azokban a nyelvekben, amelyekben van [[megszólító eset]], mint a közép-délszláv diarendszer nyelveiben vagy a románban. Az alanyeset alakja igen gyakori az itt említett nyelvekben címekben, feliratokban, nevekben, elnevezésekben: 63. sor: * {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://www.academia.edu/20778968/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * Bokor József. Szóalaktan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] {{Wayback|url=http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf |date=20220123230149 }} (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline]. DTL (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2018. november 23) * {{hu}} Cs. Nagy Lajos. Mondattan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 321–344. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) * {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://ia600503.us.archive.org/8/items/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/Dictionnaire-de-Linguistique-Dubois.pdf Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 1.) * {{en}} Eastwood, John. [https://web.archive.org/web/20180726010147/https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: * {{hu}} Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 345–436. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15) {{Nyelvtani esetek}} {{Nemzetközi katalógusok}} [[Kategória:Nyelvtani esetek]] |