„Alanyeset” változatai közötti eltérés – Wikipédia


Article Images

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

DanjanBot

(vitalap | szerkesztései)

156 650 szerkesztés

a

Porribot

(vitalap | szerkesztései)

132 524 szerkesztés

a

(7 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

A [[Flektáló nyelv|flektáló]] és az [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] [[nyelv]]ek [[GrammatikaNyelvtan|grammatikáiban]] az '''alanyeset''' ([[Latin nyelv|latin]] [[szó]]val ''nominativus'', a ''nominare'' ’megnevez’ [[Ige (nyelvészet)|igéből]]) a [[nyelvtani eset]]ek egyike. Általában ebben az esetben áll a [[főnév]] és a [[névmás]], amikor [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] [[Alany (nyelvészet)|alanya]], valamint az alany [[Determináns (nyelvészet)|determinánsa]] és [[melléknév]]i [[jelző]]je.<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 804. o.</ref><ref name="dubois">Dubois 2002, 328. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 328. o.</ref><ref name="cirgic">Čirgić ''et al.'' 2010, 182–183. o. ([[Montenegrói nyelv|montengrói]] grammatika).</ref> Az alanyesetű alakot általában a [[névszó]] alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a [[szótár]]akban és első helyen a [[névszóragozás]] [[Paradigma (nyelvészet)|paradigmájában]].<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/nominativ '''nominativ'''] szócikk.</ref>

Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az [[újlatin nyelvek]] (a [[Román nyelv|románon]] kívül) vagy az [[angol nyelv]].

9. sor:

A [[ragozó nyelv]]ekben, akár flektálók, akár agglutinálók, általában minden esetet eset[[rag]] fejez ki. Az alanyesetet az jellemzi, hogy egyes nyelvekben nincs testes ragja, legalábbis egyes szókategóriák esetében. Ezért egyes grammatikákban ekkor ∅ (nulla) ragról van szó. A [[Magyar nyelv|magyar]] például olyan nyelv, amelyben minden névszónak ∅ ragja van alanyesetben, pl. ''osztály'', ''fiúk''.<ref>Bokor 2007, 262. o.</ref>

A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), a ∅ rag csak a [[mássalhangzó]]ra végződő [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] alanyesetű névszókra jellemző (pl. ''pjevač'' ’énekes’). A többi szókategóriának van jellegzetes testes ragja alanyesetben. Egyes számban ezek nőnemben ''-a'' (''žena'' ’nő, asszony, feleség’), semlegesnemben pedig ''-o'' ésvagy ''-e'': ''kolo'' ’kerék, körtánc’, ''viječe'' ’tanács’ (intézmény). Többes számban tipikus ragok hímnenben az ''-i'' ''(pjevači)'', nőnemben az ''-e'' ''(žene)'', semlegesnemben pedig az ''-a'' (''kola'', ''viječa'').<ref>Čirgić ''et al.'' 2010, 72–78. o.</ref>

A román nyelvben is ∅ ragja van egyes szám alanyesetben a mássalhangzóra végződő szavaknak, de az ilyen végződésű semlegesnemű szavaknak is, pl. ''prieten'' (hn.) ’barát’, ''tren'' (sn.) ’vonat’. Ilyen nemű és számú más szavaknak ''-u'' a ragja alanyesetben, pl. ''codru'' (hn.) ’erdő’, ''tablou'' (sn.) ’kép’. Nőnem egyes számban jellegzetes az ''-ă'' (''frumoasă'' ’szép’). Többes számban tipikusak hímnemben az ''-i'' ''(prieteni)'', semlegesnemben az ''-uri'' ''(trenuri)'', nőnemben az ''-e'' ''(frumoase)''.<ref>Bărbuță 2000, 72–73. o.</ref>

42. sor:

A román grammatikákban ezzel ellentétben, mivel a [[tárgyeset]] alakja azonos az alanyesetével, az [[elöljárószó]]val ellátott ilyen alakú névszókat mind tárgyesetűeknek tekintik.<ref>Bărbuță 2000, 68. o.</ref>

Egyes nyelvekben, mint a magyarban vagy a közép-délszláv diarendszerhez tartozókban, az [[Értelmező (nyelvészet)|értelmező]] esetben egyezik az alaptagjával, tehát csak akkor alanyesetű, ha az alanyé:

* {{hu}} ''Marika, '''a barátnőm''', meglátogatott'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 425. o.</ref>

* (montenegróiul) ''I grad '''Berane''' ima svojih problema'' ’Berane városnak is megvannak a maga gondjai’.<ref name="cirgic"/>

50. sor:

A románban alanyesetű is lehet az ún. „[[Egyszerű mondatok a román nyelvben#Az állítmány-kiegészítő (elementul predicativ suplimentar)|állítmány-kiegészítő]]”, mely a magyar grammatikákban általában [[állapothatározó]]nak felel meg: ''Copiii aleargă '''voioși''''' ’A gyerekek vidáman futkároznak’, ''Îi zic '''Sandu''''' ’Sandu-nak hívják’.<ref>Bărbuță 2000, 268. o.</ref>

Az alanyeset sajátja [[mondattan]]i funkció nélküli szavaknak is. A magyarban ilyenek megszólításokként lehetnek jelen tagolt mondatban (pl. ''„Aludj el szépen, '''kis Balázs'''”'') vagy tagolatlanban (''Kati!'', ''Édes szép hitvesem!''), valamint felkiáltásként tagolatlan mondatban: ''Segítség!''<ref name="cs_nagy">Cs. Nagy 2007, 340. o.</ref> A megszólításokra ez nem érvényes azokban a nyelvekben, amelyekben van [[megszólító eset]], mint a közép-délszláv diarendszer nyelveiben vagy a románban. EzekbenAz előbbiekben mindegyik hímnemű és nőnemű főnévnek van egyes számban saját raggal kifejezett megszólító esete,<ref name="cirgic"/>, a románban csak egyeseknek.<ref>Bărbuță 2000, 65. o.</ref>

Az alanyeset alakja igen gyakori az itt említett nyelvekben címekben, feliratokban, nevekben, elnevezésekben:

63. sor:

* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://www.academia.edu/20778968/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* Bokor József. Szóalaktan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] {{Wayback|url=http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf |date=20220123230149 }} (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline]. DTL (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2018. november 23)

* {{hu}} Cs. Nagy Lajos. Mondattan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 321–344. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://ia600503.us.archive.org/8/items/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/Dictionnaire-de-Linguistique-Dubois.pdf Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 1.)

* {{en}} Eastwood, John. [https://web.archive.org/web/20180726010147/https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2018. szeptembermájus 151)

* {{hu}} Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 345–436. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)

{{Nyelvtani esetek}}

{{Nemzetközi katalógusok}}

[[Kategória:Nyelvtani esetek]]