Ember
Contributors to Wikimedia projects
Article Images
a Hominidae családba tartozó főemlősfaj, a Homo nem egyetlen jelenkori képviselője
Az ember (latinul: Homo) társadalmi lény, a Föld élővilágának legfejlettebb tagja; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertanilag a főemlősök rendjébe, a hominidák (emberfélék) közé tartozik. Valamennyi ma élő ember egységesen a Homo sapiens faj tagja („értelmes ember” vagy mai ember). Sajátos tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás, fejlett agykoponya (1300-1500 cm³), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv).
| ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Ma élő faj | ||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ember témájú kategóriát. |
Emberré válás
Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzhoz hasonlít. Ennek ellenére nem a ma élő emberszabású majmoktól származik, hanem egy ezekkel közös őstől. Az emberré válás során a fán lakó emberelődök leereszkedtek, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első igazi emberfélék fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember).
- Lásd még: Evolúció
Ember és állat
Az ember elsősorban abban különbözik az állattól, hogy nemcsak elveszi a természet kész termékeit, hanem visszahat a természetre, a termelés társadalmi folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően alakítja át. A termelés, amely létfeltétele az embernek minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény.
Fejlődése
Fejlődésére elsődlegesen hatnak a termelés döntő tényezői: termelőerők és termelési viszonyok. Az ember társadalmi lényként valő fejlődése mutatja az olyan elképzelések és elméletek helytelenségét, amelyek az embert vagy mint természeten kívüli individuumot, vagy pedig mint csak biológiai lényt fogadják el, és fejlődését kizárólag biológiai törvényszerűségként vizsgálják.
Lásd még
Az emberi arc
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Sokan gondolják ,hogy az ember arca szimetrikus.A valóságban arcunk jobb és bal fele sokban különbözik. Főként gyermekkorunkban bámultuk sokáig a tükröt (főként lányok) és figyeltük ,hogyan lehetséges ,hogy az egyik fülünk nagyobb a másik kissebb és mintha az egyik szemünk nem álna jól. Mindenkivel előfordult. Ez is a megismerést szolgálja.(„Ismerd meg önmagad“). Próbáljuk meg lefényképezni arcunk két felét külön -külön,majd próbáljuk meg a balt a ballal párosítani(PC-vel nagyon könnyen megoldható). Nos a látvány nemhogy ijesztő egyszerűen nem emberi. Felismerhetetlen. Az arc ugyanúgy ,ahogy az egész emberi test asszimetrikus. Választhatunk kinek mejik arcunkat mutatjuk meg. A nők ennek nagy ismerői. Az egész világ mosolyog. Milyen érdekes. Annyi féle rassz,nemzetség van mégis a mosoly mindenhol ugyanolyan kedves. Az érzések a világon minden embernél az arcon is tükröződnek. Szomorúság ,jókedv.... Ma már külön nemzetbiztonsági szekciók foglalkoznak az emberi arc elemzésével. Megpróbálják kiszűrni a gyanús(´rosszarcú embereket´). Bizonyosan van benne valami,mivel pl. a gyűlölet,az agresszió is egyfajta érzés, de általánosítani nam lehet. Kedvencünk a mimika. Nos ,itt azomban nem nagyon általánosíthatunk. Feltűnőek a mimikai hasonlóságok a majmokkal,főleg az orángutánoknál. Az emberi komunikációt mai tudásunk szerint a beszéd csak kis hányada teszi ki. Sokat mondóak a kézmozdulatok, a mimika. Nem a szó értelme ,hanem ahogy mondjuk,hangsúlyozzuk a ´szánkal csücsörít.´. Egy jó példa a jó árusról aki nem hazudik csupán..........: Helyes arcú lány...... Velem már előfordult ,hogy vettem olyat amit nem akartam. Veled? Csak azért mert rábeszélt,de hisz meg se szólalt.... Fontos szerepet játszik a párválasztásban is.Még sem elegendő csupán az arc , a mimika ismerete ahhoz ,hogy leszűrjük az eséjeinket. Egy afgán mondás szerint: A szerelem elöször csak egy pillantás ,aztán egy mosoly,aztán egy szó ,egy ígéret aztán találkozunk.