Hollós László


Contributors to Wikimedia projects

Article Images

Hollós László (1881-ig Schwarzkopf László[1]) (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.)[2] magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik nemzetközi ismertségű, jelentős alakja, a magyarországi nagygombák fáradhatatlan kutatója volt. A botanikai, illetve a mikológiai faj leírójaként "Hollós"[3] néven szerepel.

Hollós László
Életrajzi adatok
Született1859. június 18.
Szekszárd
Elhunyt1940. február 16. (80 évesen)
Szekszárd
Ismeretes mintbotanikus
HázastársBalogh Mária
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Budapesti Tudományegyetem (1883)
Pályafutása
Szakterületbotanika
Kutatási területmikológia
Tudományos fokozatbölcsészdoktor (1892)
Munkahelyek
Budapesti Tudományegyetemtanársegéd (1890–91)
Más munkahelyekKecskeméti Magyar Királyi Főreáliskolai tanár (1891-1911)
Akadémiai tagságMTA levelező tag (1904)

A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós László témájú médiaállományokat.

Hollós Alajos ügyvéd és Czieger Anna fia. 1878 és 1888 között előkelő családoknál nevelősködött. A fővárosi Királyi József Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson. Az 1890/1891-es tanévben az Entz Géza vezette állattani tanszék tanársegédje lett. Bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. 1891-től Kecskeméten volt főreáliskolai tanár, itt volt igazgatója Kacsóh Pongrác zeneszerző 1909-től. A Magyar Királyi Főreáliskola[4] épülete 1912-1914 között épült, amely 1959-től Katona József Gimnázium. Lojka Hugó mellett Hollós László botanikusként részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. Az itt végzett kutatási eredményeit Déchy Mór adta közre a nagyrészt Dagesztán hegyvidékéről írt útleírásaiban a velük együtt utazó Papp Károly geológus eredményeivel együtt.[5]

A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett nagygomba gyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreáliskolai felettesével, Kacsóh Pongrác igazgatóval: haragjában, csalódottságában munkáját odahagyva nyugalomba vonult. Európa-hírű gomba- és természettudományi gyűjteményét is megsemmisítette, és 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra. Tanártársai búcsúlevelet intéztek hozzá, 1912-ben a kultuszminiszter elismerése jeléül címzetes igazgatónak nevezte ki. Hollós 4800 darabos természetrajzi gyűjteményt ajándékozott az egykor iskolájának és 2000 forintos alapítványt tett a botanikából legeredményesebb diákok számára.

1940. február 16-án hunyt el Szekszárdon. Temetésén sem a város, sem az Akadémia nem képviseltette magát.

Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá. Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. A tanítványai által hozott és a saját gyűjtőútjain talált gombákból több mint 200 darabot elküldött Hazslinszky Frigyesnek (1818-1896) az ország legismertebb gombaszakértőjének Eperjesre.

Hollós László figyelme - Hazslinszky Frigyes hatására - a gombák felé fordult és minden mást abbahagyva ennek a tudománynak szentelte további életét. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföld homokos pusztáinak nagygomba fajainak száma messze nagyobb, mint azt korábban hitték. Értékesek a magyarországi földalatti tömlősgombák közé tartozó szarvasgombákról (Tuberaceae), és a bazídiumos (Agaromycotina altörzs) pöfeteggombákról (Gasteromycetes, informálisan: "gasteroid gombák") szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében. Hollós Szekszárdon visszavonultan élt, de hamarosan újra növénytani és gombászati cikkeket publikált. 1913-ban jelentette meg a Kecskemét vidékének gombái című, több mint 20 év kutatását összefoglaló munkáját. A szülővárosában végzett munka eredménye az Új gombák Szekszárd vidékéről 1926-ban, majd 1933-ban a Szekszárd vidékének gombái.

Tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla, például Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptosphaeria hollosii Moesz 1929, Seimatosporium hollosii (Tóth) Shoemaker 1964.

Hollós Lászlót, akit „gombaismeretben világszerte páratlan nagy tudósnak ismerték el” születésének 150. évfordulóján a jubileumi emlékév keretében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2009-ben posztumusz Szekszárd Város Díszpolgárává avatta. A Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2016-ban Dr. Hollós László gombakutató életművét a kulturális örökség kategóriába felvette a Szekszárdi Települési Értéktárba, ezt követően a Tolna Megyei Értéktár Bizottság is döntött a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételéről.

  • Adatok a Ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához, Kecskemét, 1892
  • Új lycoperdon-fajok Magyarország gombaflórájában, in: Természettudományi Közlemények, 1898
  • Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Kecskemét, 1899
  • Úti jegyzetek a Kaukázusból, Kecskemét, 1899
  • Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, in: Természettudományi Közlemények, 1900
  • Új Gasteromyceta fajok Magyarországból, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1901
  • Magyarország Gasteromycetai: Gasteromycetes Hungariae, Budapest, 1903
  • Magyarország földalatti gombái, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1905
  • Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához100-101 [145.09 kB - PDF]
  • Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához Botanikai Közlemények 9(2):100-101.o. 1910. https://epa.oszk.hu/02300/02362/00002/pdf/EPA02362_botanikaikzlemny08magy_09_02_100-101.pdf
  • Kecskemét vidékének Puccinia fajai. Botanikai Közlemények 9(2):101-109.o. 1910 https://epa.oszk.hu/02300/02362/00002/pdf/EPA02362_botanikaikzlemny08magy_09_02_101-109.pdf
  • A Magyarországban eddig észlelt Ramularia-fajok. Botanikai Közlemények 9(2): 109-116. o. 1910. https://epa.oszk.hu/02300/02362/00002/pdf/EPA02362_botanikaikzlemny08magy_09_02_109-116.pdf
  • Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához. 1910
  • Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához, in: Botanikai Közlemények, 1911
  • Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae, Budapest, 1911
  • Tolna vármegye flórájához, in: Botanikai Közlemények, 1911
  • Kecskemét vidékének gombái, Budapest, 1913
  • Új gombák Szekszárd vidékéről, 1926
  • Szekszárd vidékének gombái, Budapest, 1933
  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52772/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 21. oldal 55. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a szekszárdi polgári halotti akv. 73/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  3. ↑ (2024. június 3.) „List of mycologists” (angol nyelven). Wikipedia.
  4. ↑ N.N. (2023): Kecskemét. A Főreáliskola egykoron a város szélén állt. https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/05/a-forealiskola-egykoron-a-varos-szelen-allt
  5. ↑ Erdélyi István: Magyarok Dagesztán földjén. Kalandozók (2014. május 20.) (Hozzáférés: 2022. november 30.)