A lett férfi kosárlabda-válogatott Lettország férfi nemzeti kosárlabda csapata, amelyet a Lett kosárlabda-szövetség (lettül: Latvijas Basketbola Savienība) irányít. A legelső Európa-bajnokság 1935-ben rendezték Svájcban és Lettország nyerte a tornát. A lett játékosok öt évtizeden keresztül a szovjet válogatottban szerepeltek, mivel az országot a második világháború során megszállták és csak 1991-ben nyerték el ismét a függetlenségüket.
A Lett kosárlabda-szövetséget 1923. november 26-án alapították és az egyik legrégebbi szövetségnek számít. 1924. április 9-én Észtország ellen játszották az első hivatalos mérkőzésüket és 20–16 arányban győztek. Lettország egyike volt annak a nyolc országnak, melyek alapítói voltak a Nemzetközi Kosárlabda-szövetségnek (FIBA). A legelső Európa-bajnokságot Svájcban rendezték 1935-ben és a lettek megnyerték a tornát.[1] Részt vettek az 1936. évi berlini olimpiai játékokon, ahol Uruguayt legyőzték 20–17-re, de azt követően Kanada ellen 34–23-as, Lengyelország ellen pedig 28–23-as vereséget szenvedtek és nem jutottak be az egyenes kiesés szakaszba.[2] Az 1937-es Európa-bajnokságnak Lettország adott otthont, de csak a hatodik helyen sikerült végezniük.[3] 1939-ben a litvániai Európa-bajnokságon ezüstérmet szereztek. Hosszú időn keresztül ez volt az utolsó torna, amin Lettország független államként vett részt.[4] A II. világháború során megszállták az országot és lettek ezrei menekültek el vagy a harcok áldozatává váltak, sokakat pedig deportáltak és végül a Szovjetunióhoz csatolták az országot. A lett játékosok ezt követően a szovjet válogatottban szerepeltek 50 éven keresztül. A durva változások ellenére 1941-ben megrendezésre került Kaunasban a Balti államok tornája, ahol a Litván SZSZK csapata 38–33-ra legyőzte a Lett SZSZK csapatát. Az 1952. évi olimpiai játékokon Maigonis Valdmanis volt az első lett játékos, aki a szovjet válogatottal részt vett egy nemzetközi tornán és ezüstérmet szerzett. Évekkel később Jānis Krūmiņš és Valdis Muižnieks is csatlakozott és a trió két Európa-bajnoki cím (1959, 1961) mellett két olimpiai ezüstéremhez (1956, 1960) is hozzásegítette a szovjet válogatottat. Évekkel később Valdis Valters és Igors Miglinieks személyében ismét szerepeltek lettek a szovjet válogatottban és mindketten olimpiai aranyat szereztek. Valdis Valterst az 1980-as évek egyik legjobb európai kosárlabdázójaként tartják számon. Az olimpiai arany mellett megnyerte az 1982-es világbajnokságot és két Európa-bajnoki címet is szerzett.
1990. május 4-én Lettország kinyilvánította a függetlenségét és kivált a Szovjetunióból. A lett szövetséget 1991 szeptemberében vette fel tagjai közé a FIBA. Az 1993-as Európa-bajnokságon bejutottak a második csoportkörbe és a tizedik helyen zárták a tornát.[5] Független államként már nem tudták hozni a korábbi eredményeket. A legjobb szereplésük két ötödik helyezés a 2017-es Európa-bajnokságról[6] és a 2023-as világbajnokságról. Utóbbi volt Lettország történetének első világbajnoki részvétele.
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
