Mohs-féle keménységi skála


Contributors to Wikimedia projects

Article Images

A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója Carl Friedrich Christian Mohs osztrák mineralógus és fizikus.

A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az 1812-es megalkotása óta számos, keménységet precízen, laboratóriumi körülmények között megállapító eljárás született.

Mohs keménység Referenciaásvány Kép Gyorspróba Kémiai jel Abszolút keménység[1] Vickers-keménység (N/mm²) [2]
1 talk   körömmel könnyen karcolható Mg3Si4O10(OH)2

1

27

2 gipsz   körömmel nehezen karcolható CaSO4·2H2O

3

61

3 kalcit   körömmel nem karcolható, tűvel igen CaCO3

9

157

4 fluorit   tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható CaF2

21

315

5 apatit   tűvel nem, késsel nehezen karcolható Ca5(PO4)3(OH−,Cl−,F−)

48

535

6 földpát   késsel nem karcolható, reszelő fogja KAlSi3O8

72

817

7 kvarc   üveget karcolja, acéllal szikrázik SiO2

100

1 161

8 topáz   üveget karcolja Al2SiO4(OH−,F−)2

200

1 567

9 korund   üveget karcolja Al2O3

400

2 035

10 gyémánt   üveget karcolja C

1 500

10 000

Az ásványok keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű disztén (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség (görög).