Nagykanizsai járás

A Nagykanizsai járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Nagykanizsa. Területe 907,91 km², népessége 78 022 fő, népsűrűsége pedig 86 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Nagykanizsa és Zalakaros) és 47 község tartozott hozzá.

Nagykanizsai járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Zala vármegye
Járási székhely	Nagykanizsa
Települések száma	49
városok	2
nagyközségek	1
Népesség
Teljes népesség	70 494 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	907,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Nagykanizsai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Nagykanizsai járás a járások 1983-as megszüntetéséig is létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Nagykanizsa volt.

Az 1848-as szabadságharc után az 1849 előtti zalai járásokból csak hármat, a zalaegerszegit, a nagykapornakit és a tapolcait hagyták meg. A területileg kisebb megyében is hat járást hoztak létre. A már említett három járáson kívül kialakították a sümegit, az alsólendvait és a nagykanizsait.^[2]

• Farkas Károly Benjamin, kisbarnaki (1849. november–1854. március 30.) (Cs. kir. főbíró)
• Gózony Ferenc (1854. március 31.–1861. január) (Cs. kir. főbíró)
• Kováts János (1872. január 9.–1878. január 3.)
• Svastits Károly, bocsári (1878. január 4.–1896. április 29.)
• Viosz Ferenc, nemesvitai (1896. május 12.–1918. június 11.) (†)
• Koller István, nagymányai (1918. szeptember 9.–1919. október 1.)
• Gyömörey István, gyömörei és teölvári, dr. (1920. május 10.–1927. február 15.)
• Botka Andor, névedi (1927. február 15.–1929. november 10.)
• Lontay (Laubhaimer) Alán, dr. (1929. december 9.–1944. július 14.)
• Krasznay (Kurcz) István, dr. (1944. július 24.–1944. november 28.)
• Lontay (Laubhaimer) Alán, dr. (1944. november 27.–1945. április 5.)
• Kovács László, dr. (1945. április 5.–1945. április 18.?)
• Fodor László, dr. (1945. április 18.–1946. június 1.)
• Józsa János, dr. (1946. június 1.–1946. augusztus 24.)
• Monostori Tibor (1946. szeptember 2.–1948. július 23.)
• Fülöp Gyula, dr. (1948. december 28.–1950?)
• Fehér Lajos (1950. június 1.–1950. augusztus 15.)

• Erdélyi György (1878. január 4.—1878. november 18.)
• Unger Alajos (1878. november 18. — 1883. május 7.)
• Merkly Antal (1883. május 7.—1896. október 1.)
• Gaál Ernő (1896.—1897.)
• Dienes Sándor (1897.—1912.)
• Gyömörey István, gyömörei és teölvári, dr. (1912. május 13.—1920. május 10.)
• Laubhaimer (Lontay) Alán, dr. (1921. december 12.—1929. december 9.)
• Forintos László, forintosházi, dr. (1928. december 10.—1932. január 1.)
• Buzás Béla, dr. (1930. május 1.—1933. április 1.)
• Székely Emil, ifj. (1932. október 1.—1932. december 13.)
• Ujfalussy István (1933. április 1.—1936. április 1.)
• Zarubay Lóránt, dr. (1935. július 1.—1940. február 1.)
• Csete Antal, dr. (1936. május 1.—1938. május 11.) (†)
• Sebestyén József, dr. (1940. augusztus 1.—1946. augusztus 31.)
• Bittera Béla, dr. (1942. április 15.—1942. december 1.)
• Krasznay (Kurcz) István, dr. (?) (1944. július 14.—1946. január 1.) (?)
• Monostori Tibor, dr. (1945. július 25.— 1946. szeptember 2.)
• Beznicza István, dr. (1945. augusztus 1. — 1946. augusztus 28.)
• Józsa János, dr. (1946. június 2.—1946. augusztus 26.)
• Czoma Antal, dr. (1947. május 2.—?)
• Marton Sándor (1950. június—1950. augusztus 15.)

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH